„Az igazi integráció”

Összefoglaló intézménybemutatás az „Együtt az integrációért a sporttal és a művészetekkel” című pályázathoz

Intézményünkben középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket nevelünk 3-tól 24 éves korig: (gyógypedagógiai óvoda, általános iskola és készségfejlesztő speciális szakiskola) 52 fős gyermekotthonunkban és 90 fős diákotthonunkkal tesszük teljesebbé fejlesztésüket és nevelésüket.

Növendékeink önálló életvezetésre nem lesznek képesek, de legfőbb célunk az, hogy kompetencia alapú oktató – nevelő munkánk révén minél jobban megközelítsék az önállóságot.

Habilitációs és rehabilitációs tevékenységeinkkel, sok-sok egyéni megsegítéssel és szakszolgálatunk munkájával segítjük integrációjukat.

Elkülönítetten nevelő intézményként nagyon nyitottak vagyunk, külső és belső programjainkkal, kulturális és sporttevékenységünkkel, vendégként és vendéglátóként számtalan megmozduláson, rendezvényen, eseményen jelen vagyunk.

Gyermekotthonunk integrációt segítő jó gyakorlatai

Budapest Főváros Önkormányzata és Pest Megye Önkormányzata 2005 óta minden évben tavasszal rendezi meg a Gyermekvédelmi Napok című rendezvénysorozatot.

Elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetben lévő, családokban és gyermekvédelmi intézményekben élő gyermekek önkifejezési, szereplési, megmutatkozási, megmérettetési, és sikerszerzési igényeit próbálja kielégíteni sokféle formában (gyermekalkotók kiállítása, gyermekelőadók színházi találkozója, játszóházak stb.)

A színházi találkozó az évek során 3 napra nőtte ki magát, egyre több gyermekotthon kapcsolódik be. Itt kell kiemelni, hogy az erősödő integráció jegyében már több fogyatékkal élő gyermeket nevelő otthon is megjelenik.

A Csalogány gyermekotthon minden évben aktív szereplője a Színházi találkozónak, de a gyermekalkotók kiállítására is megjelenítettük növendékeink kézműves munkáit (batikolások, agyagtárgyak, gyöngyfűzések, papírmunkák stb.)

Kezdetekben „csak” meghívott vendégként vettünk részt a Színházi találkozón, de a sikerekre való tekintettel 2009-ben már a zsűri által értékelt szemlén is több produkcióval felléptünk, melyeket mind az ép gyermekek, mind a zsűri igen lelkesen díjazott.

Jó volt látni középsúlyos értelmileg akadályozott gyermekeink sikerélményét, boldogságát, valamint a záró rendezvényen a közös ünneplést.

A pedagógusoknak is elismerést jelentett, hogy növendékeink sikerrel álltak helyt a rendezvényen.

Terveinkben szerepel, hogy 2010-ben az Óbudai Gimnázium tanulóival készítsünk közös produkciót, amely az integrált művészeti tevékenység legszebb példája lehetne.

Itt térnék ki a gimnáziummal létrejött kapcsolatunk bemutatására. Szalay Krisztina színművésznő 2008-ban kereste meg intézményünket programjával, melynek „Kapcsolda” címet adott. „Civil” emberként szemléletváltásra törekedett, a program lényege; hogy fogyatékkal élő gyermekeknek egészséges gyermekek szervezzenek iskolájukban egy napi közös programot.

2008-ban két gimnázium látta vendégül gyermekeinket, majd 2009-ben az Óbudai Gimnázium jelentkezett.

Többszöri előzetes szervezői egyeztetés után május 29-én csodálatos napot töltöttek gyermekeink a gimnáziumban.

Mintegy 200 diák fogadta a 60 csalogányos növendéket, feldíszített termekkel, köszöntő beszédekkel. Megérkezésünkkor mindenki szeméből egy kis félelmet és megszeppenést lehetett kiolvasni. 2- 3 gimnazista patronált 1 – 1 csalogányost. A délelőtt folyamán az alábbi programokat szervezték:

- sportjátékok, zenélés, éneklés, reneszánsz és népi táncok tanulása, kézműves foglalkozások, kertészkedés, bábelőadás.

A szeretet, a gondoskodás, az egymásra figyelés hatotta át az iskolát. Az óbudai diákok óvták a vendéggyerekek minden lépését, mozdulatát. Segítették őket a tánctanulásban, a bábkészítésben vagy éppen együtt énekeltek a zeneteremben.

A déli koncert után eljött a búcsúzás ideje. Sok-sok szem telt meg könnyel mindkét részről.

Idézet az egyik gimnazista írásából:

„De sajnos elérkeztünk a legfájdalmasabb részhez, a búcsú pillanatához. Ebből azt szűrtük le, vagyis azon gondolkodtunk el legjobban, hogy vajon ők vagy mi tanultunk többet a másiktól. Szerintünk mi.” (Kallós Viktória 10. c osztályos tanuló)

Szerencsére kapcsolatunk itt nem ért véget. Ősszel a gimnazisták látogattak el intézményünkbe, majd karácsonyra kaptunk meghívást. Azóta együtt jönnek és játszanak velünk a sportrendezvényeken is, és a tervezett közös fellépés a TEGYESZ napokon további izgalommal tölt el mindenkit. Emellett a gimnázium pedagógusaival együtt „bújjuk” a pályázatokat egy közös nyaralás reményében.

Úgy érezzük, hogy ezek a közös programok sporttal, művészettel határozott lépései a fogyatékkal élők integrációjának.

Intézményünk nyitott minden megkeresésre, jelenleg egy solymári művészeti iskola vette fel velünk a kapcsolatot.

Reméljük számukra is olyan emlékezetes napokat tudnak nyújtani gyermekeink, mint az Óbudai Gimnázium diákjainak!

Készítette:

Zsigmondné Ács Krisztina

gyermekotthoni igazgatóhelyettes

 

A kezdetektől napjainkig, vagyis Sportélet a Csalogány utcai általános iskolában.

Az iskola sportélete szorosan összefonódik a Magyar Speciális Olimpiai Szövetséggel.

Annál is inkább, mert iskolánk egyike volt annak a 25 intézménynek, akik 1989-ben megalapították. Ez a döntés azóta többszörösen is bebizonyította pozitív hatását, nemcsak a mi iskolánk, hanem az egész ország fogyatékos sportolói számára. Az addigi iskolán belüli játékos vetélkedők, folyamatosan kezdtek átalakulni sportfoglalkozásokká, edzésekké és versenyekké. A sport szeretete általános emberi tulajdonság, és ez összekapcsolja az embereket. Ezt a gondolatsort figyelembe véve a sport egy lehetőség a fogyatékos sportolók számára az épek társadalmába való integrációra. Iskolánk sport munkaközösségének valamennyi tagja /jelenleg 14 fő/ magáénak érzi ezt a lehetőséget és feladatot.

A kezdeti 4 féle szakköri foglalkozásból mára 10 sportági edzés lehetőség és versenyzésből válogathatnak tanulóink. / atlétika, asztalitenisz, kosárlabda, kerékpár, korcsolya, labdarúgás, úszás, túra, természetjárás, tenisz, zsinórlabda/ Valamennyi sportszakkörünkben változatos és sokoldalú munka folyik, és mindig időszerű, mert a következő versenyre, megmérettetésre készülünk az éves versenynaptár szerint. 2008 szeptemberében egy részben felújított részben tiszta új épületegyüttesbe költöztünk így az objektív feltételeink abszolút ideálisnak mondhatóak, ami rendkívüli hatással van a tartalmi munka színvonalára is. Az új helyszínen új kapcsolatokkal is bővültünk. Az óbudai gimnázium tanulóival közös edzéseken és versenyeken veszünk részt. Ezek az úgynevezett egyesített versenyek is komoly lehetőségeket biztosítanak az integrációra. Természetesen ez csak a csapat sportágakra érvényes. Másik új kezdeményezéseink, hogy azok a tanulók, akik nem tudnak egyik sportban sem részt venni, azoknak megalakítottuk a szurkolói klubbot.

Így ők is részesei lehetnek valamennyi sporteseménynek.

Kiemelkedő versenyeredményeink:

A rengeteg budapesti, regionális és országos versenyeken elért kiváló eredményeink mellett, a nemzetközi eredményeinket sorolom fel.

1999. USA. Észak Karolina Speciális Olimpia tenisz

I. hely Pinker Katalin páros

II. hely Pinker Katalin egyéni

IV. hely Nagy Péter, Máté Balázs páros felkészítő: Horváth Viktor

V. hely Nagy Péter egyéni

VI. hely Máté Balázs egyéni

 

2000-ben Kiváló Tanuló Kiváló Sportoló Bp. címet kapott Pinker Katalin, átadó Dr. Demszky Gábor

2002-ben Szlovákia Nemzetközi Tenisz verseny

II. hely Schwarc Zsuzsa egyéni

II. hely Schwarc Zsuzsa, Pinker Katalin páros felkészítő: Horváth Viktor

 

2009. Február Speciális Olimpia Téli Világjátékok USA BOISE Műkorcsolya

 

IV. hely Mészáros Szabina felkészítő: Kelemen Zsuzsa

 

Úszó Európa Bajnokság 2009. Október Mallorca

 

II. hely Dvorzsák Róbert gyors

II. hely Dvorzsák Róbert hát felkészítő: Wiesnerné Oravecz Éva

 

Kiemelkedő eredményeink az integrációban.

1995-ben Gönc Árpád köztársasági elnök úr lehetővé tette, hogy a magyar delegáció a legmagasabb szintű állami protokoll szerint élhesse át a rendkívüli eseményt az olimpiai esküt. Korábban nem fordult elő, hogy értelmi fogyatékos sportolók a parlamentben, az oly sokszor látott és megcsodált Kupolateremben, a számukra előkészített bársony széksorokban foglaljanak helyet.

Akkor valamennyien úgy éreztük, hogy elértük, amiért eddig küzdöttünk. Ez az alkalom és ez a lehetőség a legtöbb, amelyet a társadalmi elfogadásért és megbecsülésért kaphat sportoló és szakember egyaránt.

Minden évnyitó értekezleten elmondom, hogy a sport munkaközösség ajtaja mindig nyitva áll, úgy a tanulók, dolgozók, szülők és hozzátartozóknak egyaránt. Húsz év tapasztalatából biztosan állítom, hogy aki az ajtónkon belép nagyon hamar megérzi és megérti, hogy itt nincsenek győztesek és vesztesek, hanem valamennyien Nyertesek vagyunk!

 

Készítette:

Horváth Viktor

Gyógypedagógus, sportmunkaközösség vezető

 

 

Szülők Klubja bemutatása

 

A Szülők Klubja programunk intézményünkben közel egy évtizedes múltra tekint vissza neveltjeink életének jobbítását célzó törekvéseink érdekében.

A klub létrehozását több tényező indokolta:

• a szülői értekezletek által biztosított találkozások kevésnek bizonyultak, a szülők többsége nagyobb odafigyelést, törődést igényel gondjai, problémái megoldásához;
• a szülők tájékozatlansága egyes témákban;
• egymás kölcsönös megismerése;
• közös együttlét öröme, mintaadás (szülő, gyermek, pedagógus, testvér; nagyszülő),
• a pedagógusok példamutatása;
• a szülők megsegítése;
• színes, változatos programok motiváló ereje.

 

Célcsoportunk a 3-22 éves, értelmileg sérült gyermeket/fiatalt nevelő szülők. Közülük (180 fő) általában 25 %-a vesz részt a Klub életében. Ezzel az eredménnyel mi nagyon elégedettek vagyunk. Tudva azt, hogy növendékeink jelentős részének (harmadának) semmilyen vérszerinti kapcsolata sincs, vagy csonkacsaládban nevelkedik.

A Klub indulásakor nagy hangsúlyt fektettünk a személyes beszélgetésekre. Elsősorban a csoportvezetők, de velük párhuzamosan a családgondozó, a pszichológus és a gyermekvédelmi felelős is sokat beszélgettek a szülőkkel.

A fogyatékos gyermek születése speciális körülményeket teremt, amelyben megnő a Szülőklub jelentősége. Amiben mi tudunk segíteni:

• sok esetben összekötő kapocs vagyunk a család és a külvilág között,
• a sérült gyermek születésétől kezdve a család lelki/fizikai/anyagi terhei megsokszorozódnak. Mindezekben megpróbálunk segíteni.
• A szülőkre fokozottan nehezedő társadalmi megbélyegzettség enyhítése érdekében szakemberek bevonása.
• A szülők válláról az anyagi terhet átvállalva fejlesztő eszköztárat biztosítunk otthoni használatra; a gyógypedagógiai megsegítés hatékonysága érdekében.

Minden tanév indulásakor egy jól bevált kérdőív segítségével összegezzük a szülők elképzeléseit, kívánságait. Véleményeik, kívánságaik alapján tervezzük meg az egész éves programot.

Évről-évre benyújtjuk pályázatunkat a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványhoz szülősegítő szolgáltatásunk fejlesztése érdekében. Több esetben forráshiányra hivatkozva elutasították. Lelkesedésünk azonban megmaradt és külső támogatók segítségét vettük igénybe a siker érdekében.

Idén ismét pályázati támogatás teszi lehetővé, hogy programtervünkkel zökkenőmentesen tudjunk haladni konkrét céljaink megvalósítása érdekében:

• Sérült gyermekeink szülei sok esetben maguk is halmozottan sérültek, ezért korlátozott társadalmi érintkezésük. Így a Szülőklub lehetőséget teremt számukra, hogy osztozzanak közös gondjaikban;
• Segítséget kapjanak hivatalos ügyeik intézésében, jogi kérdések orvoslásában, gyermekellátási/nevelési problémáik megoldásában;
• Sérült gyermekeik mellett sokuknak ez az egyetlen kikapcsolódási lehetőség. Ezért igyekszünk változatos és igényeikhez igazodó szabadidős programot biztosítani.
• Növeli a szülők bizalmát, hogy a gyakorlatban látja a gyógypedagógusok, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők tevékenységét, gyermekéről sok újat tudhat meg.
• Új résztvevők bevonása/toborzása plakátokkal, fényképekkel történik. Rövid beszámolókkal folyamatosan tájékoztatást adunk a Klub működéséről. Spontán beszélgetésekkel aktivizáljuk a többieket.

 

A változatos, szülők igényeihez igazodó programjainkkal nagy hiányt pótolunk – élő, intenzív kapcsolatot ápolunk szülők, pedagógusok között, megsegítve társadalmi integrációjukat.

Minden évben tartalmas előadásokon tájékoztatjuk a szülőket szakmai kérdésekben, naprakész információátadással, hangsúlyozva felelősségünket a szülők iránt.

Változatos kulturális és szabadidős programokat szervezünk az egész család bevonásával, így az ép értelmű testvérek is részesei a kulturált szabadidő eltöltésének.

Biztosítjuk a kérdésfeltevés lehetőségét – írásban és név nélkül is.

Az évek során kialakult egy aktív szülői közösség, melynek lelkesedése és visszajelzéseik igazolják a Szülőklub szükségességét, munkánk eredményességét.

 

Készítette:

Németh Gyöngyi

Óvodai igazgatóhelyettes

 

„…minden lehetséges amit közösen, szívvel-lélekkel akarunk…”

(Gorkij)

A gyerekek együttes nevelése megsokszorozza a szociális kölcsönhatásokat és az együttműködés új formáinak elsajátításával, új normális értékek kialakításának színtere lehet. Továbbá az egészség, mint érték újra felértékelődik. A társadalom befogadó-képessége elsősorban attól függ, hogy mennyire alkalmas illetve nyitott a „másság” elfogadására. Keresni kell azokat az utakat, fogódzókat, amelyekkel az iskola megpróbálja igényesen megoldani a nevelési feladatokat.

 

Integrált nevelés, avagy szociális kompetencia fejleszthetőségeinek lehetőségei a gyakorlatban:

A nevelési hatások tekintélyes része az iskolán kívül és a szabadidőben eltöltött tevékenységekben érik a gyereket. Az egyik kulcsfontosságú fejlesztendő terület a szociális kompetencia, azaz a szociális motívum, a készség-, képesség- és ismeretrendszer, a magatartás és a viselkedés formálása, azok fejlesztése.

Célunk, hogy képesek legyenek:

• a környezetükkel szembeni pozitív attitűd kialakítására
• mások elfogadására
• ép gyermekekkel való kommunikációra, együtt cselekvésre – játékra
• a pozitív önértékelésre, hatékony kommunikációra
• saját viselkedésük elemzésére és a szükségszerű korrekció megtételére
• kapcsolatfelvétel a társakhoz – a pedagógusokhoz való viszonyulás, feladatvállalás, feladattartás készsége
• elemi szintű szociális erkölcsi ÉRZELMEK?

 

Az együttnevelés színterei iskolánkban:

1. Délutáni klub-kínálat: kézműves, sport, túra, ének-zene, kirándulás, mozi- és színházlátogatás stb.
2. Tavaszi, őszi, nyári táborok, erdei táborok
3. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás, közös programok, rendezvények rendszeres szülőklubos fogalakozások 2008. évtől

 

Miért szervezünk táborokat?

Napjainkban valós igényként jelenik meg a táborozás, táboroztatás kívánalma.

Tábort vezetni, szervezni komoly elméleti, gyakorlati tapasztalatot kíván. Az sem véletlen, hogy iskolánkban a táborokat szervező kollégák többsége napközis nevelői tevékenységet végeznek tanév közben. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeinknek a szabadidős foglalkozási igen változatos és nevelő hatásában gazdag legyen.

A tábor nem más, mint sajátos szocializáció, közösségfejlesztő és nevelési színtér, amely élményszerzéssel,? integrált programokkal, tartalmas és értékteremtő szabadidős tevékenységekkel együtt az ép gyermekekkel, járul hozzá a fiatalok személyiségének fejlődéséhez, az egymás elfogadásához.

 

Az általunk szervezett táborok célkitűzései:

• a gyerekek jól ismerjék meg azt a környezetet, ahol eltöltünk egy hetet
• barátkozzanak, beszélgessenek ép gyerekekkel, illetve fontos az együtt játszás, együtt túrázás
• tanuljanak meg olyan tevékenységeket, amelyekkel értelmesebben, tartalmasabban tölthetik el szabadidejüket
• segítse őket ahhoz, hogy tiszteletben tartsák, megbecsüljék mások munkáját
• olyan táborok szervezése, ahol minél változatosabb program, élményszerzés, alkotói tevékenység, sport, túra valósul meg együtt ép társaikkal

Az általunk szervezett táborok helyszínei 2005 és 2009 között:

• Szandavár (Csehát-Szandavár Diáktábor)
• Harkány (Égerliget vendégház)
• Matty (Duna-Dráva Nemzeti Park – tanyavilág, lovaglás)
• Velencei tónál – ifjúsági tábor
• Balaton mellett – Sárriti ifjúsági tábor
• Tervezett – Medves – ifjúsági tábor – túrák – lovaglás

 

Programjaink az elmúlt időszakban:

• Minden tábor első napja a helyszín, a szállás elfoglalásával történik.
• A következő napok a környék megismerésével, feltérképezésével, a nevezetességek megtekintésével, kirándulásokkal folytatódnak.
• A táborok ideje alatt gazdag, élménydús programokat szeretünk betervezni (sport, túra, játék, lovaglás, tábortűz, strandolás, városnézés, múzeumok látogatása, várlátogatás, fagyizás, hajózás, kézműves foglalkozás, tánc, vetélkedők, tanösvények bejárása, természeti értékek megfigyelése) ahová az ott üdülő „ép” gyermekek is bekapcsolódtak.
• Céljaink között az idén egy újabb helyszínre készülünk (Medves – ifjúsági tábor).

 

Eredmények:

• A táborok alkalmával gyermekink személyiségjegyeiben pozitív változás következett be: nyitottabbá, aktívabbá váltak.
• Nevelői optimizmusunkat megőrizve pozitívnak értékeljük a gyermekeink szociális készségeinek fejlesztésére alkalmazott startégiákat, viselkedésükben bekövetkezett változásokat.
• Tapasztalataink arról, hogy értelmileg akadályozott gyermekeinket mennyire képesek az ép gyermekek és nevelőik elfogadni és mennyire hajlandóak beengedni abba a világba, amelyikben valamennyien élünk – pozitív előre haladást mutat.
• A tábori foglalkozásokon, programokon (játék, vetélkedő, túra stb. ahol, sokszor együtt tevékenykedtek ép társaikkal, megtanultak alkalmazkodni, elsajátították a társas élet szabályait, mélyültek ismereteik, fejlődött önállóságuk).
• A kezdeti idegenkedés a „másságtól” a „fogyatékosságtól” általában a 2. naptól kezdett oldódni, hiszen gyermekeink kedvessége és nyílt közeledése ép társaik felé oldotta a feszült légkört.
• Az együtt sportolás, játék, zene, tánc, túrázás, kreatív találkozások alkalmával megtapasztalták az ép diákok és a kísérő pedagógusaik is, hogy gyermekeink ugyanolyan érzelmekkel, indulatokkal és szeretet-igénnyel fordulnak a világ felé, mint ők.
• A rendszeres és változatos helyen szervezett táborok pozitív eredményének kell tekinteni, hogy gyermekink a „védett” környezetükből kiemelve, jóval könnyebben teremtenek kapcsolatot az „ép” társadalommal, bár az első lépéseket mindig nekünk kell megtenni. Így nagyobb az esély rá, hogy egy elfogadóbb és befogadóbb kép alakuljon ki kölcsönösen.
• Valamennyi tábori vendéglátó részéről pozitív visszajelzést kaptunk. Szeretettel várnak vissza minket minden helyszínre.
• Gyermekeinkben minden táborról visszaérkezve az a kérdés merül fel, hogy „mikor megyünk újra táborozni?”

 

Mozi-látogatások, kiállítás- és múzeum-látogatások:

Iskolánkban rendszeresen szervezünk mozi-látogatásokat, múzeum-látogatásokat gyermekeink számára. Ezek a programok rendkívüli élményt jelentenek tanulóinknak, mivel sajnos sok a rossz szociális körülmények között élő gyermek, többségük kizárólag az intézményünk által szervezett programok keretében jut kulturális élményekhez.

Ezek a programok az integráció fontos eszközei, hiszen az intézmény „védett falai” közül kilépve gyakoroljuk a közösségi közlekedést, és a helyes viselkedési szabályokat a közösségi színtereken. A kulturális programokon különösen fontos, hogy gyermekeink betartsák ezeket a szabályokat, és bizonyíthatjuk a külvilág felé, hogy a fogyatékosság nem jelent egyet a deviáns viselkedéssel, és a szocializációra való képtelenséggel. Nagyon pozitív tapasztalataink vannak arról, hogy gyermekeink a külső programokon helyes viselkedésükkel pozitív képet nyújtanak az „ép” társadalom számára, sokszor példamutatásban is élen járnak (Elsőként adják át helyüket a rászorulóknak a járműveken, illedelmesen köszönnek, nem hangoskodnak, nem rendetlenkednek.)

Készítette:

Lukács Balázsné és Tölgyesi Klára